A pénzügyi-gazdasági válság nagyobb mértékben sújtotta a kelet- és közép-európai térség országait, mint a világ bármely más feltörekvő régióját – olvasható a Darvas Zsolt által jegyzett Bruegel-tanulmányban. 2007 októbere és 2009 októbere között a tág értelemben vett (Csehországtól Kirgizisztánig terjedő) régiónk 30 államának növekedésére adott rövid távú előrejelzések átlagos értéke 15,8 százalékponttal romlott. Ugyanez a romlás a Közel-Kelet 13 állama esetében csak 5,9 százalékpontos volt, 25 kelet- és dél-ázsiai ország esetében pedig csak 7,5 százalékos.

Ennek dacára nyilvánvaló, hogy az EU-tagság a térség uniós tagállamaira többféle csatornán keresztül is a válság hatását enyhítő következményekkel járt. A Bruegel-elemzés a következő pozitív uniós hatásokat emeli ki:

1. Az EU középtávú hitelei a fizetési mérleg hirtelen romlásától szenvedő, eurózónán kívüli tagállamok számára. Ebből Magyarország, Lettország és Románia részesült.

2. Valamennyi tagállam számára elérhetővé vált viszont a strukturális és kohéziós alapok által folyósított támogatások kifizetéseinek felgyorsítása, például az előlegként felvehető összegek arányának megemelése. Ez összesen 11 milliárd eurónyi extra forrást jelentett a krízis által sújtott országoknak, amiből 7 milliárd euró az új tagállamoknak jutott.

3. Az Európai Beruházási Bank (EIB) tevékenységének kiterjesztése évi 15 milliárd eurónyi többlet-kihelyezéssel, ami 30 százalékos növekedést jelent az EU valamennyi tagállama számára elérhető uniós „házi bankként” is ismert fejlesztési bank normál tevékenységéhez képest.

4. A kifejezetten a kelet- és közép-európai régió megsegítésére létrehozott Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) tevékenységének kiterjesztése évi majdnem kétmilliárd eurónyi többlet-kihelyezéssel.

5. Az EBRD, az EIB és a Világbank-csoport közös akcióterve a banki hitelezés elősegítésére, két év alatt 24,5 milliárd euró értékben.

6. A kelet- és közép-európai bankrendszer külföldi (leginkább EU-n belüli) tulajdonosainak pozitív hozzáállása. Nyugati tulajdonosok nélkül a térség bankjai valószínűleg sokkal kevésbé tudtak volna forrásokhoz jutni a válság idején. A nyugat-európai tulajdonosoknak köszönhetően az az uniós vállalás is áttételesen komoly pozitív hatást gyakorolt a régióra, hogy az EU nem enged egyetlen, a pénzügyi rendszer egésze szempontjából fontos pénzintézetet sem csődbe menni.

7. Az úgynevezett bécsi kezdeményezés. Ez arról szólt, hogy nemzetközi összefogással erősítsék meg a pénzügyi szektor stabilitását azokban az államokban, amelyekben a bankrendszer jelentős részben külföldi tulajdonban van. Ez főleg az érintettek közötti koordináció megteremtését illetve javítását jelentette.