Kunszentmiklós környékén másodlagos szikes puszták alakultak ki, teret adva a pásztoréletnek, a homokon pedig erdő- és kertészeti gazdálkodás vert tanyát.
A változatos táj őrzője a húszéves
Kiskunsági Nemzeti Park.
A védett területeken a természeti értékek mellett a történelmi, néprajzi és kultúrális értékeket is ápolják, védik. A táj vonzerejét bizonyítják a gyakran visszatérő hazai és főleg külföldi vendégek.
Itt rendezik meg immár hagyományosan a népszerű Pünkösdi Napokat. A szikes puszta legelői még ma is kedvező feltételeket nyújtanak az ősi szilaj és félszilaj állattartáshoz, elsősorban a juh- és a lótenyésztéshez. Híres az apaj-pusztai magyar félvér lovakból álló ménes. A régi pásztorhagyományok felelevenítése érdekében évente megrendezik a
kiskunsági pásztor- és lovasnapokat. A rendezvényre kijelölt terület szabadon látogatható, a védett területek csak engedéllyel járhatóak. A lovas bemutatók lényege a pusztai emberek, a csikósok életformájának bemutatása, a korabeli szokások felelevenítése, az ügyesség, rátermettség bizonyítása. Mindez korhű öltözetben történik.
Néhány feladat a lovas bemutató programjából:
- A lovak ügyességének, okosságának bizonyítása - ültetés, fektetés.
- A csikós és a ló kapcsolata
- Ménes hajtása, terelése lóhátról karikás ostorral
- Fogathajtás
- Üldözés, kendőlopás
- Pohárvágta
Borral teli pohárral kell vágtatni egy meghatározott pályán, vigyázva, nehogy kiloccsanjon a bor. Az a győztes, aki a legtöbb bort őrzi meg a vágta végére.
A csikós szőrén üli meg a lovat, csak kantárral és karikás ostorral van felszerelve. A köcsögoszlopon 5 köcsög van. Körbe-körbe vágtázás közben kell a köcsögöket leverni a köcsögfáról .
